A programba bevont településeken a megfelelő ingerdús környezet hiányából, a lakhatási körülmények sajátosságaiból és a hiányos ismeretekből adódóan a kora gyermekkori mozgásfejlődés sokszor atipikus. A hátrányos helyzetű 3 év alatti korosztály mozgásfejlődése jellemzően két véglet felé mutat: el van maradva, vagy éppen, hogy felgyorsult, hiszen az otthoni körülmények miatt nem teszik le a padlóra (kosz, hideg miatt) és korán elkezdik „állítani”, melynek következtében kimaradnak az alapvető mozgásfejlődési szakaszok: a forgás, kúszás és mászás. Nem hintáztatják őket, ellenben nagyon sokat vannak ölben, ott is az anya preferált oldalán. A növekedés színtere gyakran túlzsúfolt, hangos, rengeteg, nem az életkornak megfelelő, fejlődést elősegítő inger éri a csecsemőt, kisgyermeket. Hiányzik az éneklés, mesélés (képes könyvből), ringatás, dögönyözés. Mindezek következménye nem csak egy mozgáskoordinációs hiányosság lesz, hanem az ezzel együtt járó idegrendszeri éretlenség, a kognitív, vizuális, nyelvi és szociális készségek fejlődésének elmaradása, amely hátrányosan befolyásolja a gyermek értelmét és érzelemvilágát, későbbi iskolai pályafutását. Nagyon fontos a gyermekek mozgásfejlődését nyomon követni, hogy szükség esetén, időben és a megfelelő szakembertől érkezzen meg számára a segítség.